A Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola a 2020-as év Határtalanul pályázatának elnyert kirándulását 2022. május 13-18. között szervezte meg. A pályázat a Magyar Kormány támogatásával, a Bethlen Gábor Alap finanszírozásában valósult meg. A pályázaton nyert forrás összege: 4180500,- Ft volt. A kirándulás keretében Erdély nevezetességeit látogatta meg a 45 fős diákcsapat 4 kísérő pedagógus vezetésével.

1. nap

A határon átkelve első úticélja Nagyszalonta volt a csoportnak, ahol látogatást tettünk a Csonkatoronyban Arany János költőnk emlékét idézve. Az idegenvezetés kedves szavai mellett az interaktív játékokat is kipróbálták diákjaink a torony felső szobájában, majd utunkat nagyvárad irányában folytattuk. Nagyvárad hangulatos utcáin, hatalmas terén, szecessziós épületeinek árnyékában tetünk sétát, majd a költők szobránál örökítettük fényképre a vendégeskedésünket. A Király-hágón átkelve Kolozsvár volt a délutáni látogatott városunk, ahol az élők sorából a halhatatlanok sírjaihoz zarándokoltunk. Emlékét idéztük a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albertnek, olvastuk sírfeliratát Áprili Lajosnak, és verset mondtunk Reményik Sándor sírjánál is. A hosszú program után a torockói szálláshelyünket vettük úticélba.

2. nap

A torockói éjszakázás után a Székelykő magasa alatt ébredtünk, és a reggeli faluséta után elindultunk a Tordai hasadék felé, hogy a magas sziklafalak keskeny ösvényén új élményeket gyűjtsünk a fákról, hegyekről, vizekről, a magunk erejéről, bátorságunkról. A patak mellett örömmel időztünk, hogy lassú búcsúnkban viszontlátást kívánjunk. A természet öléből Marosvásárhely városa felé igyekeztünk, hogy testünk fáradtságát a Vártemplom udvarán pihenjük ki. Rácsodálkoztunk a Kultúrpalota gyönyörű festett üvegablakaira, a cirádás mennyezeti falakra, és belecsöppentünk a városi civilek bemutatkozó utcai programjába is.

3. nap

Rugonfalva szeretett vendéglátói az erdélyi gasztronómia ínyencségeivel várnak bennünket évek óta. Vendégszeretetük viszonozhatatlan, Istennek adtunk hálát ezért is a közeli Székelyszenterzsébet református közösségében. A gyülekezet fiataljaival személyes kapcsolata van többőnknek, az istentiszteleti szolgálatunkat örömmel vállaljuk ebben a közösségben. Zsoltárénekkel, hangszeres zenével, versmondással dícsértük Gondviselőnket, majd közös étkezéssel koronáztuk a délidőt.

4. nap

Izgalmas nap elé néztünk ébredéskor. Tudtuk, szent helyek lesznek azok a pontok, amiket alkalmunk lesz felkeresni, és erőnket nem kímélve meghódítani, havas hegyoldalak bejárásával. Agyagfalván láthattuk, miként újul meg magyarországi segítséggel a falu temploma, felkerestük a székelyek múltidéző emlékhelyét, és láttuk Hódmezővásárhely szobrászművészének, Kotormán Lászlónak Hunor és Magyar figuráját idéző szobrát. Székelyderzsen rácsodálkoztunk a füstölt szalonnás védfalbástyákra, és nyelvezetünkhöz, gondolkozásunkhoz közel álló, bennünket igazán nevünkön szólító idegenvezetéssel lettünk részesei Szent László legendás alakjának, mondabeli történeteinek. A Madarasi-Hargita szelének fúvása máig élteti bennünk a hely lelkét. Isten velünk!

5. nap

A napunkat Parajd sóbányájában időzve nyitottuk, majd látogatást tettünk Szejkefürdőn, hogy emlékvirágokat tegyünk az erdélyi történetíró, Székely Balázs sírjánál, miközben rácsodálkoztunk a székelykapuk vendégáldó faragásaira.

6. nap

Az otthonunktól egyre távolodó napok után a záróakkordokkal hazafelé indultunk. Segesvári, gyulafehérvári emlékeinket begyűjtve kezdtük észrevenni, hogy az út lassan a végéhez ér. Segesvári sétánk alkalmat adott Petőfi Sándor, Apor Vilmos, de még az erdélyi drakula gróf alakjának megismerésére is. A múlt szoboremlékei mellé a bútorfestés művészetének jelenét is volt alkalmunk megismerni egy cseppnyi üzletecskébe bekukucskálva. Utolsó megállóhelyünk Hunyadi János és Bethlen Gábor sírjához vitt bennünket. Történelmünk hőseire Gyulafehérvár székesegyházában emlékeztünk, innen vittük útra az ismert Bethlen Gábor jelmondatot: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?"

"Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!" Zsoltárok 91;2