Minden évben február 25-én emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

 8. osztályos tanulóink rendhagyó történelem órán vettek részt az Emlékpontban.

Jakobinus gyökerek és rendszer-export

Rendhagyó történelemórán emlékeztek a kommunizmus áldozataira

A kommunizmus sajátossága, hogy saját elképzeléseit, ha kell, erőszakkal is igyekszik megvalósítani a többségi társadalom igényeivel szemben – fogalmazta meg Vincze Gábor, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze a közgyűjteményben a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én tartott rendhagyó történelemóráján. Az előadó arra is kitért, hogy Kelet-Közép-Európa államaiban az államszocializmus több évtizeden át való fennmaradását a szovjet hadsereg jelenléte biztosította.

A kommunizmus előzményeként az a francia jakobinus mozgalom nevezhető meg, amely terrorral és egyházellenességével biztosította hatalmát. Az elképzeléseket Marx és Engels helyezte „tudományos” alapra, az általuk megfogalmazott Kommunista Kiáltvány azonban akár egy terrorista programként is értékelhető, amelynek eszmerendszerét Lenin fejlesztette tovább.

A cári Oroszországban 1917-ben kialakult anarchiát kihasználva, puccsal került hatalomra a magukat bolseviknek, azaz többségnek nevező, igen szervezett, valójában kisebbség, amely koncentrációs táborba zárta a korábbi rendszer támogatóit. A kommunizmus exportja rövidesen megkezdődött, a vesztes világháborút követő nehéz helyzetben lévő Magyarországon Kun Béla vezetésével vették át a hatalmat 133 napra, de az évtizedek alatt a kommunizmus Mongóliában, majd a második világháborút követően Európa keleti felében, Kínában, Kubában egyes afrikai országokban is teret nyert.

Mivel Magyarországon demokratikus választáson nem sikerült hatalomra kerülniük, manipulálták az 1947-es („kékcédulás”) választásokat, s ugyanennek az évnek az elején a magyar szavazók között legnépszerűbb Független Kisgazdapárt főtitkárát, országgyűlési képviselőt, Kovács Bélát fényes nappal a szovjet katonai hatóságok a nyílt utcán elfogták, és a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan csak Sztálin halála után, megromlott egészségi állapotban térhetett haza. Elrablásának napja, 1947. február 25-e egy jelképes időpont: a nyilvánosság ekkor döbbenhetett rá arra, hogy a szovjet megszállók bármit megtehetnek Magyarországon. A szovjet totalitarizmus brutalitása nyilvánvalóvá vált.

Az előadáson, amelyen a Németh László Gimnázium, Általános Iskola, valamint a Szőnyi Benjámin Református Általános iskola diákjai vettek részt, elhangzott: a kommunizmusnak világszerte mintegy 100 millió áldozata volt. Magyarországon nem csak azok tekinthetőek áldozatoknak, akiket kivégeztek, bebörtönöztek, internáltak, hanem az a sok millió ember, akiket akadályozták a továbbtanulásában, vagy abban, hogy tehetségéhez megfelelő munkahelyhez juthasson.

forrás: Emlékpont

fotók: Arany-Tóth Attila