Kirándulás Erdélyben

A Határtalanul pályázat keretében a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola 740000 Ft-ot nyert, melynek keretében a 7. osztály ellátogathatott  határon túli magyarlakta területekre.

 Az utazás mottója „Tekintetemet a hegyekre emelem” végigkísérte izgalmas utunkat. A gyerekek előzetesen készültek kiselőadásokkal egy-egy helyszín nevezetességeiről, híresebb eseményekről, személyekről, s idegenvezetőként meséltek társaiknak. Az első napon a Partium központjában, Nagyváradon meglátogattuk az Olaszi Református Egyházközséget, a kiállítás anyagában 400 éves emlékeket csodálhattunk: Bibliákat, úrasztali kelyheket. A legmaradandóbb emlék Lorántffy Zsuzsanna saját kezűleg készített úrasztali terítője volt. Ezt követően sétáltunk a Körös partján, megkoszorúztuk Lorántffy Zsuzsanna szobrát.

Nagyvárad Ady városa is, hiszen itt ismerte meg Lédát első nagy szerelmét, verseinek ihletőjét. Szobránál verset szavaltunk, az Ady Múzeum kiállítási anyaga pedig elmélyítette ismereteinket.

Csucsa és Bánffyhunyad után a délutánt Kolozsváron töltöttük. Megcsodáltuk a hatalmas Szent Mihály templomot, felkerestük Mátyás szülőházát. A felújított Farkas utcai református templomban régi címergyűjteményt vizsgálgattunk, valamint Kós András szobrászművész kiállítását is megtekinthettük. Ezt követően utunk a Házsongárdi temetőbe vezetett. A szép őszi délutánon számos kiválóságunkra emlékeztünk, verseket szavaltunk, szoltárt énekeltünk. Megkoszorúztuk Apáczai Csere János, Reményik Sándor, Kós Károly, Szenci Molnár Albert, Dzsida Jenő sírját. A példaképeinkre való emlékezés szép lezárása volt ennek a tartalmas napnak.

Másnap reggel a Székelykő látványa varázsolt el bennünket, majd Torockó faluban sétáltunk. Jellegzetes házainak homlokzatát lerajzoltuk. Gyalogtúrára indultunk a Tordai-hasadékba, s közben elmeséltük Szent László mondáját. A Tordai-sóbarlang több száz lépcsője s a látvány kellően kimerítette a gyerekeket. Kis pihenő után délután Marosvásárhelyen a  Vártemplom falai között idéztük fel nagyjainkat Bolyai Jánost, Bolyai Farkast, Kőrösi Csoma Sándort.

Vasárnap a Székelyszenterzsébeti Református Egyházközség istentiszteleti alkalmába kapcsolódtunk be. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket, kürtöskaláccsal kínáltak. Vidám délelőttöt töltöttünk el Kincses Kálmán lelkipásztor és családja társaságában. Ezután Szejkefürdőre indultunk, ahol Orbán Balázs sírját kerestük fel, emlékeztünk a történetíróra, és különleges székelykapu motívumokat rajzoltunk le. Utunkat Székelyudvarhelyen folytattuk, a belvárosi szoborparkban beszélgettünk történelmünk jeles alakjairól. Farkaslakán Tamási Áron szülőházát és síremlékét kerestük fel.  Rugonfalvi szállásadóink minden este bőséges és ínycsiklandó étellel kínáltak.

A negyedik napon a korondi fazekasok motívum- és színvilágával ismerkedtünk. Lehetőségünk nyílt egy kis vásárlásra, így a gyerekek apró ajándékokkal kedveskedhettek családtagjaiknak. Ezt követően Szovátára indultunk. A Medve-tónál, a világ egyik legnagyobb heliotermikus tavánál kísérleteket végeztünk. Délután a gyönyörűen felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégiumban sétáltunk, majd az Erdélyi Fejedelemség központjába, Gyulafehérvárra is ellátogattunk. Hazautazásunk során Déva és Arad irodalmi és történelmi emlékeit idéztük. A hosszú út során kicsit elfáradtunk ugyan, de a gyerekek önfeledt játéka, érdeklődése, tudásvágya, jókedve mindennél fontosabb volt.

„ Ne várj nagy dolgot életedbe,

Kis hópelyhek az örömök,

Szitáló halk szirom-csodák,

Rajtuk át Isten szól: jövök.”

(Reményik Sándor:Csendes csodák)

Vajda Enikő osztályfőnök

Király Vanda 7. osztályos tanuló:

Az egyik legszebb emlékképem Kós András kiállításán a Virágoskert című szobor. Mégis legjobban a Tordai-hasadékban tett gyalogtúra tetszett. Izgalmas volt, hiszen utunkat keskenyebb és csúszós szakaszok is nehezítették. A végén nagyon büszkék voltunk magunkra, hogy elértünk a célunkig. Útközben hegymászókat is láttunk. Félelmetes látvány volt, ahogyan a magas sziklákon egyre feljebb jutottak. A vendéglátóink kedvessége is nagyon jólesett. Számomra ez a kirándulás egy életre szóló emlék marad.

Rácz Judit 7. osztályos tanuló:

Nagyon jól éreztem magam, és minden nagyon tetszett, de legjobban a Tordai-hasadék. A folyók, patakok, hegyoldalak elvarázsolják az odaérkezőt. Meghitt sétát tettünk a Házsongárdi temetőben. Verset olvastunk, énekeltünk. A négy nap alatt nagyon vidám volt a hangulat, kacagtunk, vicceket meséltünk, híradósat játszottunk. Örülök, hogy ott lehettem.