Az első világháborút 1920. június 4-én lezáró trianoni békeszerződés értelmében

- az ország elvesztette területének és népességének közel kétharmadát,

- a trianoni békeszerződés gazdasági következményei is igen súlyosak voltak,

- a háború előtt dinamikusan fejlődő ipar nyersanyagbázisainak jelentős része idegen

  fennhatóság alá került,

- a jelentősebb mezőgazdasági területek elcsatolásával a malomipar őrlőkapacitása  

  kihasználatlan maradt,

- mindezeken felül az országot jóvátétel fizetésére kötelezték.

A békeszerződés aláírásáról mint nemzeti gyásznapról, így írt a korabeli tudósító:

„A budapesti templomokban megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették. [...] Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt, kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tették véreink közül sok millió hű és becsületes embert [...] A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyásznap hatása alatt állott.” (Forrás: OFI)

Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékeztünk június 4-én.